Amikor az olcsó drága: A „kedvezményes” orosz olaj valódi költségei

A Druzssba-csővezetéken érkező orosz kőolaj 20 százalékkal olcsóbb lehet a diverzifikált beszerzésnél – ez a magyar kormány központi érve az orosz energiafüggőség fenntartására. Ez az árkedvezmény a kormány szerint évi 1-2 milliárd dollárnyi gazdasági előnyt jelenthet Magyarországnak, amelyet a magáncégek és az állam oszt meg. A számok első pillantásra meggyőzőek. A részletek azonban árulkodóak.

2024-ben Magyarország az EU egyetlen tagállama lett, amely bejelentette a Római Statútum felfüggesztését – még ha formálisan továbbra is hatályban is maradt –, és készen állt arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt letartóztatás nélkül fogadja. Ez a lépés sok szemében elég árulkodó volt. Az országnak ezt az euroszkepticizmust „szuverenitásért folytatott harcként” kell eladnia választóinak, miközben valójában több tízmilliárd eurónyi potenciális befektetést veszít el az uniós alapokból, és az oroszországi együttműködés előnyei jelentősen kisebbek.

Módszertan: Az elemzés alapjai

Ez az elemzés hét független forrásból származó adatokon alapul:

• Transparency International 2024-es korrupciós indexe
• Az Európai Bizottság befagyasztott alapokra vonatkozó nyilvános dokumentumai
• A G7 magyar oknyomozó portál MOL-profitokra vonatkozó vizsgálata
• A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) és a Center for the Study of Democracy (CSD) közös jelentése
• Magyar kormányzati nyilatkozatok
• A MOL pénzügyi jelentései
• Az Európai Parlament és az Államkincstár hivatalos dokumentumai

Az adatok 2022 januárja és 2025 novembere közötti időszakot ölelnek fel. Az összevetések a Brent és az Urals kőolaj árfolyamkülönbségén, a befagyasztott EU-alapok hivatalos értékén, valamint a MOL által fizetett rendkívüli nyereségadó közlésein alapulnak. Ahol lehetséges volt, az inflációval korrigált értékeket használtam.

Korlátok: A Gazprom-szerződés részletei titkosak maradnak, így a földgázár-különbözet becslése közvetett módszerekre támaszkodik. A MOL teljes profitstruktúrája összetett, és az orosz olajhoz köthető nyereség elkülönítése bizonyos mértékű becslést igényel, bár a G7 elemzése részletes módszertant alkalmazott.

A MOL profitja és az állami bevételek

Kulcs adat: 2022 és 2025 márciusa között Magyarország összesen közel 900 milliárd forintot (2,3 milliárd eurót) keresett az orosz Urals és a Brent kőolaj árfolyamkülönbségén.

Ebből több mint 500 milliárd forintot rendkívüli nyereségadó formájában fizettek be a magyar költségvetésbe, míg 400 milliárd maradt a MOL-nál – derül ki a G7 oknyomozó portál vizsgálatából.

Ez az „olcsó” orosz olaj valós pénzügyi hatása három év alatt. A MOL, Magyarország legnagyobb nyereséget termelő vállalata, központi szerepet játszik ebben a rendszerben. A vállalat volt igazgatója, Miklós László kijelentette: „Az emberek azt hiszik, hogy Magyarország gazdasági előnyök miatt vásárol orosz energiát. Ez téves.” Érvelése szerint Magyarország azért vásárol orosz energiát, mert a magyar kormány támogatni akarja Oroszországot, és a MOL és a kormány jelentős nyeresége ennek „mellékhatása”.

A számok mögött politikai választások állnak. Míg a Cseh Köztársaság bejelentette, hogy a következő évben megszünteti orosz kőolaj-függését, Magyarország 2024-ben 61 százalékról 86 százalékra növelte orosz nyersolaj-függését, 2025-ben pedig az orosz import már a magyar nyersolaj-import 92 százalékát teszi ki.

Az uniós alapok befagyasztása: A valódi költség

A legnagyobb veszteség: Magyarország EU-értékekkel szembeni demonstratív „nem”-je különböző becslések szerint 19 milliárd euró (22 milliárd dollár) helyreállítási és strukturális alap befagyasztásához vezetett, amelyet Magyarország megkaphatott volna.

Az Európai Bizottság 2022-ben „feltételesség” eljárást indított Magyarország ellen, mivel állítólagos jogsértések történtek a közbeszerzéshez kapcsolódóan, valamint az ellenőrzés és az átláthatóság hiánya miatt. Budapest ugyan végrehajtott reformokat, amelyek lehetővé tették egyes alapok feloldását, de összesen 19 milliárd euró (20 milliárd dollár) maradt befagyasztva.

2024 végén először fordult elő az EU történetében, hogy a befagyasztott alapok egy része – körülbelül 1 milliárd euró – visszavonhatatlanul elveszett év végén. A befagyasztott összegek időkorlátosak: az EU feltételesség szabályozása szerint az országoknak két éven belül hozzá kell férniük az alapokhoz, különben arányos összeget veszítenek.

A 19 milliárd euró kontextusban: ez infrastruktúra-fejlesztésre, gazdasági hatékonyság növelésére és végső soron energiahatékonyságra irányuló helyreállítási alapokat tartalmazna. Azáltal, hogy olyan beszállításokat választ, amelyek 20 százalékkal olcsóbbak, Magyarország jelzi, hogy szívesebben marad a források stabil fogyasztója, míg más EU-tagállamok gazdaságuk modernizálásával kevesebb forrást fogyasztanak.

Alternatívák: Az Adria-csővezeték vita

A magyar kormány központi érve az, hogy a földrajzi elhelyezkedés meghatározza az energiaforrások beszerzési lehetőségét. Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben azt mondta állami rádióban: „Ha Magyarországot elzárják az orosz olajtól és földgáztól, akkor azonnal, egy percen belül a magyar gazdasági teljesítmény 4 százalékkal csökken. Ez katasztrofális lenne, a magyar gazdaság térdre esne.”

Miklós László, vegyészmérnök és energia-ipari elemző azonban elmondta, hogy „nincs racionális magyarázat” az Orbán-kormány vonakodására, hogy alternatív üzemanyagforrásokat keressen, és bőséges infrastruktúra áll már rendelkezésre arra, hogy Magyarországot megfizethető, nem orosz olajjal és gázzal lássák el.

Az Adria alternatíva: Andrej Plenković horvát miniszterelnök a CNN-nek: „Horvátország ma garantálni tudja mind Magyarországnak, mind Szlovákiának, hogy több mint 12 millió tonna olajat tudunk szállítani, bármilyen keveréket, amely szükséges a százhalombattai finomító és a pozsonyi finomító minden igényének kielégítésére.”

A MOL és a horvát JANAF azonban vitatják a csővezeték jelenlegi kapacitását. A MOL szerint a közös tesztek során a csővezeték nem volt képes egynél-kettőnél tovább működni a szükséges kapacitáson egyszerre. A CREA és CSD közös jelentése mégis megállapítja, hogy a diverzifikáció „teljesen megvalósítható” Magyarország és Szlovákia számára, mivel az Adria-csővezeték „kielégítheti közös igényeiket”.

Miklós szerint, még ha az Adria nem is képes Magyarország összes olajigényét kielégíteni, akkor is jelentős szerepet játszhat az orosz import csökkentésében: „Ha az a helyzet, hogy 14-15 millió tonnára van szükségük évente, akkor is logikus lenne 10 millió tonnát az Adriáról beszerezni és a többit a Druzssba-csővezetéken hozni.”

Az üzemanyagárak valósága: Kinek szolgál az „olcsó” olaj?

A kormány állítása szerint az orosz energiaimport a népszerű, kormány által támogatott rezsicsökkentési program létfenntartásához elengedhetetlen. A valóság bonyolultabb.

A magyar sofőrök már nem élveznek semmiféle előnyt az orosz olaj alacsonyabb árából, mivel az üzemanyagárak 2023 óta folyamatosan az EU átlag fölött vannak, és otthon drágább a tankolás, mint a cseh vagy az osztrák piacokon, amelyek hasonló helyzetben vannak.

A rezsicsökkentés valódi költsége: A Magyar Villamosművek csak az év első félévében több mint 484 milliárd forintot kapott az állami költségvetésből a lakossági energiatámogatások fedezésére – nem számítva a vállalkozásokat. Ez a pénz a magyar adófizetőktől származik.

Ha az orosz gáz valóban olcsó lenne, ilyen támogatásokra nem lenne szükség. Az energia-ipari szakértők azt sugallják, hogy az orosz gáz valójában drágább, mint a piacon elérhető nem orosz alternatívák. A Gazprom-szerződés titkos marad, így nem állnak rendelkezésre részletek az árképzésről.

Korrupció és átláthatóság: Az intézményi költségek

Magyarország demokratikus normáitól való eltávolodása közvetlen pénzügyi következményekkel jár. A 10 éves kötvények meghaladják a 7 százalékot, és az EU legalacsonyabb korrupciós indexével rendelkezik (Transparency International pontszám: 41/100) – ami aláássa a befektetői bizalmat és növeli az adósságkockázatokat.

Az európai vállalatok továbbra is a fő befektetők és munkaadók Magyarországon, és az ipari termelés és export nagy részét adják. Eközben az olcsóbb olaj nem tette versenyképesebbé Magyarországot. Az ország gazdasági növekedése elmarad más közép-európai államokétól, amelyek közül csak Szlovákia függ továbbra is orosz energiától.

2010 óta Orbán Viktor erősítette hatalmi pozícióját, lehetővé téve, hogy szövetségesei közül néhányan látványosan meggazdagodjanak. Júliusban az Európai Bizottság egy jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem felel meg az EU demokratikus normáinak, különösen a korrupció, a politikai finanszírozás, az összeférhetetlenség és a médiafüggetlenség terén.

Oroszország háborús költségvetésének finanszírozása

A háború finanszírozása: Oroszország ukrajnai invázióját elsősorban az orosz olaj és gáz exportja finanszírozza. Magyarország, Szlovákiával együtt, mint a Kreml utolsó megmaradt európai ügyfelei közül kettő, táplálja Putyin hadigépnyét.

Ukrajna 2022. februári oroszországi teljes körű invázió kezdete óta Magyarország és Szlovákia állítólag közel 6 milliárd dollárt fizetett Moszkvának adóbevétel formájában csak a nyersolaj-szállításokért. Ez a hozzájárulás elég ahhoz, hogy több ezer cirkálórakétát finanszírozzanak, amelyeket naponta használnak ukrán városok és falvak bombázására.

Isaac Levi, a CREA elemzője azt mondta a CNN-nek: „Az amerikai döntés szörnyű és szükségtelen hiba, amely több mint 1 milliárd eurót (1,2 milliárd dollárt) tesz lehetővé, hogy a Kreml hadikasszájába áramoljon.” Hozzátette: „Azzal, hogy különleges bánásmódot ad Magyarországnak, Washington azt üzeni más vásárlóknak, hogy folytathatják az orosz olaj kezelését, és még mindig számíthatnak arra, hogy megússzák.”

Trump mentesítése: Új fejlemény, régi probléma

2025 novemberében Donald Trump amerikai elnök egyéves mentességet adott Magyarországnak az orosz olaj és gáz vásárlására vonatkozó amerikai szankciók alól, miután Orbán Viktor találkozott az amerikai elnökkel Washingtonban. Mielőtt a találkozóra sor került volna, Trump kijelentette, hogy nem ad mentességet Magyarországnak az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól – ez a pozíció megfordult az Orbánnal folytatott tárgyalásokat követően.

A mentesség egy sor amerikai-magyar energiaügyi megállapodáshoz kapcsolódik. A Bloomberg jelentése szerint Magyarország 100 millió dolláros szerződést írt alá a Westinghouse Electric Co.-val nukleáris üzemanyag vásárlására meglévő atomerőművéhez, amelyet jelenleg Oroszország szállít.

A mentesség azonban nem oldja meg Magyarország alapvető problémáját: kritikus pillanatban jön Orbán számára, aki 2026-os választási ciklusba készül, gazdasági stagnációval, korrupciós vádakkal és növekvő megélhetési költségekkel szembesülve. A Bloomberg szerint a legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy egy új ellenzéki párt kétszámjegyű lendületet nyer, ami a legerősebb kihívást jelenti Orbán 2010 óta tartó uralma ellen.

Az ellenzék válasza: Péter Magyar és a Tisza párt

Amikor 2024 februárjában Péter Magyar, egy Orbán-hű és régóta kedvezményezett, szakított Orbán rendszerével és korrupcióval vádolta Orbánt, az emberek figyeltek. Néhány hónap alatt tömeges támogatást generált, tízezreket hozva az utcára, új politikai pártot alakítva és megmérettetik magukat a júniusi európai választásokon.

Kampányígérete? „Csatlakozni akarunk az Európai Ügyészséghez és hazahozni a befagyasztott alapokat.” Bár az Orbán Fidesz pártja még mindig uralta az európai választásokat 43 százalékos szavazataránnyal, Magyar Tisza pártja rekord 30 százalékot generált, ami a legnagyobb szavazatszám volt egyetlen ellenzéki párt esetében, mióta Orbán autokratikus megszilárdítása 2010-ben elkezdődött.

Gazdasági összehasonlítás: Magyarország vs. a régió

Az ország gazdasági növekedése elmarad más közép-európai államokétól, amelyek közül csak Szlovákia függ továbbra is orosz energiától. Az elmúlt években Orbán politikája kínai befektetéseket vonzott, de ezek még mindig messze vannak attól, hogy meghatározóak legyenek a nemzetgazdaság számára.

Annak ellenére, hogy nagy visszhangot keltő megállapodásokat kötöttek kínai vállalatokkal, mint a CATL és a BYD, a Magyarországon befektetett közvetlen külföldi tőke több mint kétharmada még mindig EU-országokból származik. Az európai tőke továbbra is a magyar gazdaság gerince.

A logikus kiút ebből a helyzetből az lenne, hogy rendezze vitáit az EU-val és feloldja a 19 milliárd eurónyi pénzügyi támogatást az európai alapokból. Ehelyett Orbán kormánya azzal indokolja tetteit, hogy „nemzeti szuverenitásról” és energiabiztonságról érvel, de gyakorlatilag ez a konfrontáció egyértelmű gazdasági költséggel jár.

A jövő: Reformok vagy folytatás?

A diverzifikáció nem lehetetlen. A MOL az elmúlt években befektetéseket hajtott végre ellátásának diverzifikálására és finomítóinak felszerelésére Magyarországon és Szlovákiában, hogy nem orosz nyersolajat dolgozhassanak fel. A vállalat e-mailben közölte, hogy egy többéves, 500 millió dolláros befektetés eredményeként „sokkal jobb helyzetben leszünk, hogy diverzifikáltabb nyersolaj-beszerzési képességünk legyen” 2026 végére.

Az EU szabályozásai hamarosan véget vetnek az orosz energiaimportnak. 2025-ben az EU-országok megállapodtak abban, hogy 2028-tól betiltják az orosz gáz minden importját. Magyarország és Szlovákia ellenezte a tilalmat.

Miklós szerint: „A dolgok nyilvánvalóan soha nem lesznek többé ugyanolyanok, mert az Európai Unió megtanulta, hogy egyszerűen fogalmazva, Oroszországban nem lehet megbízni. Politikai akarat kérdése elszakadni az orosz energiaforrásoktól.”

Mit tehetnek a polgárok?

Az állampolgárok több eszközt is használhatnak a közkiadások nyomon követésére és az átláthatóság számonkérésére:

1. Információszabadság-kérelmek: A 2011. évi CXII. törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) biztosítja a hozzáférést a közérdekű adatokhoz. Állampolgárok kérhetik a MOL-nak fizetett rendkívüli nyereségadó részletes lebontását, az energiatámogatások pontos költségét, vagy bármilyen, az orosz energiabeszerzéshez kapcsolódó kormányzati dokumentumot.
2. EU alapok nyomon követése: Az Európai Bizottság nyilvános adatbázist tart fenn a befagyasztott alapokról. Állampolgárok követhetik, hogy mikor járnak le az alapok, és milyen reformokat követel meg az EU a feloldásukhoz.
3. Költségvetés-elemzés: A magyar állami költségvetés nyilvános. Állampolgárok elemezhetik az energiatámogatások éves költségeit, összehasonlíthatják a régióbeli árakkal, és kérdéseket tehetnek fel helyi képviselőiknek.
4. Európai Ügyészség: Magyar kezdeményezte, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, amely közvetlenül vizsgálhatná a korrupciós ügyeket és az uniós alapok visszaélését. Az állampolgárok támogathatják ezt a kezdeményezést civil szervezeteken és ellenzéki pártokon keresztül.
5. Helyi aktivizmus: Az Átláthatóság Nemzetközi Magyar Tagozata és más civil szervezetek eszközöket és támogatást nyújtanak azoknak az állampolgároknak, akik kormányzati átláthatóságot szeretnének követelni.

Konklúzió: Mit árul el az adat

Az adatok egyértelműen mutatják, hogy Magyarország „olcsó” orosz olaj-ügylete valójában rendkívül drága. Három év alatt az árkedvezmény 2,3 milliárd eurót generált – miközben az ország 19 milliárd eurót veszített el befagyasztott uniós alapokból, amelyből 1 milliárd euró már visszavonhatatlanul elveszett.

A kormány érvelése a földrajzi korlátokról nem állja meg a helyét, amikor független szakértők és a horvát kormány állítják, hogy alternatív infrastruktúra létezik és működőképes. A szétválás az orosz olajtól pénzügyileg kezelhető lenne a kormány számára, mivel a MOL profitjának csökkenése legfeljebb körülbelül tízmilliárd forint adóbevétel-kiesést eredményezne, miközben a biztonságos ellátás más forrásokból biztosítható lenne.

A magyar állampolgárok nem részesülnek az „olcsó” olajból: az üzemanyagárak az EU átlag fölött vannak, és az energiatámogatások évente több száz milliárd forintba kerülnek az adófizetőknek. Eközben Magyarország és Szlovákia állítólag közel 6 milliárd dollárt fizetett Moszkvának az ukrán invázió finanszírozására.

Az ellenzéki Magyar Péter megjelenése 30 százalékos támogatottsággal azt mutatja, hogy a magyar választók egyre jobban aggódnak Magyarország európai elszigeteltségével és az elveszett lehetőségekkel kapcsolatban. A 2026-os választások kritikus pillanatot jelentenek: a választóknak dönteniük kell, hogy továbbra is az orosz energiafüggőséget, az EU-tól való elszigetelődést és a befagyasztott alapokat választják-e, vagy változást és európai integrációt.

Bárki, aki ismeri a posztszovjet gazdaságokat – amelyek közül sok régóta függött az „olcsó” orosz energiától –, tudja, hogy ezen országok egyike sem ért el jelentős gazdasági sikert vagy szuverenitást, amely összehasonlítható lenne bármely EU-nemzettel.

A magyar adófizetők figyelik: meddig finanszírozzák Putyin háborúját, miközben elveszítik saját országuk fejlesztési lehetőségeit?

Források és további olvasmányok:

• Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) jelentés – Részletes elemzés Magyarország és Szlovákia orosz energiafüggéséről
• Európai Bizottság befagyasztott alapok dokumentációja – Hivatalos információk a befagyasztott EU-alapokról
• G7 oknyomozó jelentés (Balkan Insight) – MOL profitok részletes elemzése
• Transparency International Magyarország – Korrupciós index és elemzések
• Atlantic Council energiapolitikai elemzés – Alternatív energiaforrások Magyarország számára
• United24 Media – Magyarország orosz olaj-ügyletének költségei
• CNN jelentés – Trump mentesítése Magyarország számára
• Telex – Magyar orosz olaj és gáz vásárlások 2025-ben

Jogi alapok:

• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.)
• 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (Kbt.)
• EU Conditionality Regulation (2020/2092) – Jogállamiság és uniós alapok
• Római Statútum – Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmánya