Magyarország népessége első alkalommal csökkent 9,5 millió alá, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Az idei év elején már csak 9 millió 490 ezer fő élt hazánkban, ami nem csupán demográfiai adat, hanem mindennapi életünket is átformáló tényező. Különösen a városi terekben érzékelhetjük hamarosan a változásokat.
„Ez egy hosszú folyamat eredménye, nem egyik napról a másikra történt” – nyilatkozta Kovács Márton demográfus. A fogyatkozás mértéke azonban így is megdöbbentő: egyetlen év alatt 41 ezer fővel lettünk kevesebben. A városokban már most tapasztalható a munkaerőhiány egyes szolgáltató szektorokban, a hétvégi programkínálat azonban egyre bővül. Több vendéglátóhely rövidített nyitvatartással működik, miközben a kulturális események szervezői igyekeznek vonzóbbá tenni programjaikat.
Az elöregedő társadalom a közösségi tereket is átalakítja. Egyre több étterem és kávézó alakít ki nyugodtabb, zajmentes zónákat, a városi parkok pedig több pihenőhelyet kínálnak. Budapest belvárosában már látszik az a trend, hogy a késő esti szórakozás helyett a koraesti és délutáni programok kerülnek előtérbe. A múzeumok és galériák is gyakrabban szerveznek nappali eseményeket.
Vidéki városainkban sajátos kettősség alakul ki: miközben a kisebb települések kiürülnek, a megyeszékhelyek és régióközpontok sokszínűbb közösségi élettel próbálják megtartani a fiatalokat. Debrecen, Szeged vagy Pécs kulturális programjai kifejezetten a huszonéves, harmincas korosztályt célozzák, hétvégi fesztiváljaik egyre népszerűbbek.
Ha szeretnénk részese lenni ennek az átalakuló városi életnek, érdemes követni a helyi közösségi oldalakat és programajánlókat. A városi közösségek most különösen nyitottak az új tagokra, és szinte minden hétvégén találhatunk ingyenes vagy kedvezményes kulturális eseményeket. Bár a népességcsökkenés komoly kihívás, a városok alkalmazkodnak – és ebben mindannyian szerepet vállalhatunk.
