Magyarország és Szlovákia közösen lép fel az Európai Unió új energiahatékonysági rendelete ellen. A két ország december elején hivatalosan is bejelentette, hogy az Európai Bírósághoz fordul a vitatott szabályozás miatt, amely jelentős terheket róna az otthonfelújítások terén.
A kormány szerint az új rendelet irreális elvárásokat támaszt a magyar családokkal szemben. „Ez egy óriási jogi csalás, amit Brüsszel megpróbál végrehajtani a tagállamok kárára” – fogalmazott a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a bejelentés kapcsán. A rendelet többek között azt írná elő, hogy 2030-ig a legrosszabb energiahatékonyságú lakóépületek 16 százalékát fel kellene újítani, 2033-ig pedig további 26 százalékát.
A magyar álláspont szerint ez akár 3-4 millió család otthonát is érintheti, és az érintett háztartásoknak átlagosan 5-12 millió forintos kiadást jelentene a kötelező korszerűsítés. Az energiahatékonysági követelmények ráadásul a műemlék jellegű épületekre is vonatkoznának, ami további problémákat vetne fel.
A szlovák miniszterelnök hasonló álláspontot képvisel: „Nem engedhetjük meg, hogy az emberek fizessék meg a klímavédelmi intézkedések árát, miközben az alapvető életkörülményeik biztosítása is nehézséget okoz.” A két ország közös erővel próbálja elérni a szabályozás felülvizsgálatát vagy módosítását.
Az ügyben várhatóan jövő nyáron születhet döntés. Addig is a magyar kormány azt javasolja a lakosságnak, hogy aki tervez felújítást, az ne a kötelező rendelkezésekre várjon, hanem használja ki az elérhető energiahatékonysági támogatásokat. A szakértők szerint ugyanakkor fontos lenne az épületek korszerűsítése, hiszen az energiafogyasztásunk jelentős része itt keletkezik, de ezt fokozatosan, az emberek teherbíró képességét figyelembe véve kellene megvalósítani.